Gépélmény

UPDATE: Közben leveleztem a karrierközpontos kolleginával is. Arre kért, hogy egyrészről jelezzem, ők csak továbbították valaki más által készített kérdőívet. Ez felveti az ő felelőségüket is, hiszen ebben az esetben ők az adatkezelők, akik az én személyes adatomat (e-mail cím, végzettségi információk) kezelik. Erről is van véleményem, de az nem ebbe a blogba tartozik. Másrészről azt is írta, hogy már van aki visszaküldte. Ugyan  arról meg nem fog kimutatás születni, hogy mennyi lett volna az egyik vagy másik módszerrel a visszaküldési arány (jó projekt ötlet jövőre), illetve így mennyire torzul az eredmény. Magánvéleménye egyezik az enyémmel + az ELTE-n inkább az ETR alapú kérdőívet használják. Ennek használhatóságát szerintem fogjuk vizsgálni még a gyakorlaton idén.

Most kaptam levelet az egyetemi karrierközponttól (ELTE), csatolmányban egy doksi, a levél szövegében pedig arra kérnek, hogy segítsem a munkájukat, és töltsem ki a mellékelt kérdőívet.

Azt gondolom, hogy tévedésben vannak. Ha szeretnének tőlem információkat, akkor nem nekem kellene külön erőkifejtést tennem, hanem nekik kellene olyan formában ezt kérni, hogy nekem (aki szivességet tesz nekik) minél kevesebb időm és energiám pazarolódjon el erre. Már csak az udvariasság miatt (hamár a kitöltéssel nem nyerhetek csokit vagy televíziót). De úgy tünik, hogy itt inkább ők próbáltak időt megtakarítani, ezért is végeztetik velünk az adatgyűjtést.

Mire gondolok? Ebben a formában ha ki akarnám tölteni a kérdőívet, akkor:

1. Letöltöm a doksit.
2. Megkeresem a gépemen (ha nem egyből böngészőből nyitottam meg).
3. Word/Writer-ben megnyitom.
4. Kitöltöm. (Mivel nem űrlapos, ezért minden válasznál egyenként kell az aláhúzásra, vastagításra, színezésre stb. kattintani. Ez egy 4 oldalas kérdőív).
5. Elmentem (ha böngészőből nyitottam meg, akkor utána meg is kell keresni)
6. Írok egy válaszlevelet, amihez csatolni kell.
7. Elküldöm.

Ezek terhelik a levelező rendszeremet (fogadott/elküldött doksi mérete), és a gépemen is szaporítják a feles file-okat is.

Ezzel szemben ha meg akarták volna könnyíteni a kitöltést, akkor készíthettek volna online kérdőívet is:

1. Linkre kattint.
2. Kérdőívet kitölt (csak kattintani kell, és a végén a mentés is egy kattintás).

Azt gondolom, hogy ez alapján egyértelmű, hogy melyiket csinálják meg az emberek szívesebben.

Az meg pláne nem érthető, hogy ha már egyszer e-mail-ben küldenek el egy kérdőívet, akkor az miért papír alapú. Úgy értem, hogy olyan a formátum, mintha papíros lenne, csak nem tollal húzogatom alá a válaszlehetőségeket, hanem egérrel kell egyenként kijelölni a válaszlehetőségeket, és utána színezés (ezt kéri a kérdőív). Ugyan a Word-ben is lehetne űrlapot definiálni, ahol csak kattintani kellene, csak itt ezt nem csinálták meg.

Abban az esetben érthető lenne ez a küldési módszer, ha ezt például aláírva kell visszaadni (ami esetben tényleg hasznosabb a .doc) (külön mérgelődést tarthatnék, hogy az egyetem miért küldözget nekem vírusokat is tartalmazható csatolmányokat).

Arról nem is beszélve, hogy mennyivel könnyebb egy elektronikus kérdőívből kinyerni az információkat, mint 100 darab doksiból.

Megírtam nekik a fentieket, és javasoltam egyből eszközt is, a Google Docs-ot. Egy kevésbé ismert, de nagyon hasznos funkciója, hogy új táblázat létrehozásánál lehet űrlapot is generálni. Amire egy kérdőívnél szükséges, az benne van, ráadásul az eredmény is egyből könnyen feldolgozhatő táblázatos formában érkezik. Mindez ingyen.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.