Használhatósággal kapcsolatos meghatározások
2010.01.26. 17:18
polgarp
A használhatóság területén, talán a sokfelől érkező embereknek is köszönhetően, rengeteg féle meghatározás kering. Ezek gyakran egymást átfedve jelentenek igen hasonló dolgokat, miközben nehéz elkülöníteni a buzzword-öket a tartósabb jelentéstartalomtól.
Íme egy rövid áttekintés. Nem hivatalos definíciókat, inkább gyakorlati meghatározást adok, angol eredetivel (lévén a terület szakirodalma túlnyomórészt angol nyelvű) és rövíditésekkel.
- Ember központú tervezés (Human Centered Design, HCD): Mindenféle (épülettől kezdve a kenyérpirítón át a szoftverekig) ember szükségleteit figyelembe vevő tervezési folyamat. Lehet, hogy jobb szó a "központú" helyett a "centrikus".
- Ember-számítógép interakció (Human-computer interaction, HCI, de inkább CHI-nek írják, mert így könnyebb kimondani, de a középpontban az ember, mint a számítógép használója áll): Ember és számítógép között kialakuló minden kapcsolat elemzésére szakosodott tudományág.
- Emberi tényező (Human Factors, HF): Az emberi lehetőségek, képességek megértése sokféle környezetben, pl.: számítógép használata során, szervezeti keretek között, folyamatoknál, stb. Az ergonómiával egyenértékű fogalom, a HF-et inkább USA-ban, az ergonómiát inkább Európában használják.
HFES definíció: Az ember és a rendszer további elemei közti interakció tanulmányozásával foglalkozó tudományos diszciplína, illetve az elmélet, elvek, adatok és módszerek alkalmazása a felhasználói felület tervezésére (design) hogy az ember kényelmét és a rendszer teljesítményét optimalizáljuk. - Felhasználó központú tervezés (User Centered Design, UCD): A HCD számítógépre adaptált változata.
- Felhasználói élmény: (User Experience, UX): Mindazon tapasztalatok összessége, amit a felhasználó egy termék használata során szerez, kezdve a vásárlástól egész a kidobásig. Nemcsak a szoftverre korlátozódik, hanem a támogatásra, megvásárlására, a használattal járó életérzésre is.
- Felhasználó élmény tervezése (User Experience Design, UXD): A UX tervezési folyamata.
- Használhatóság (Usability): Annak mértéke, hogy adott környezetben, adott felhasználó adott feladatot mennyire eredményesen, hatékonyan és elégedetten végez el egy termékkel. Vagyis a használat könnyűsége, az a használhatóbb, aminek a használatához kisebb edőfeszítés/befektetés szükséges. A gyakorlatban ezt nevezik "felhasználóbarát"-nak a slendriánul fogalmazók.
- Használhatósági tervezés (Usability engineering): használható szoftver előállításának (mérnöki) munkafolyamata.
- Információ-ergonómia (Information ergonomics): Általában az információ befogadásának és az információközlésnek az emberi tényezőivel foglalkozó tudomány, ill. az emberi tényezőit figyelembe vevő gyakorlat.
- Információépítészet (Information Architecture): Az információ elrendezése (struktúra, hierarchia) és navigálás tartozik ide.
- Információvizualizáció (Information Vizualisation): Az információ megjelenítése olyan formában, hogy az megkönnyítse az információ értelmezését. Grafikonok, diagrammok, de pl.: a térkép is ilyen.
- Interakciódizájn (Interaction Design, IxD): A számítógép vagy más eszköz használatát az ember szempontjából használható tervezési terület, amely leginkább a műveletekre épít.
- Szoftver-ergonómia (Software ergonomics): Inkább az európai akadémiai szektor által használt fogalom, a használhatósággal vagy kicsit tágabban a HCI-vel megegyező fogalmat takar. Utal a terület ergonómiai gyökereire is (szemben a használhatóság számítógépes vagy a kognitív területek pszichológiai eredetével). Magyarul rövidítés lehet a Szofterg, Szerg is.
- Vizuális tervezés (Design): Amit a grafikusok csinálnak Mac-en, Photoshop és Illustrator segítségével.
Ha találok jobb magyar megfelelőt / kimaradt meghatározást, akkor frissítek.
UPDATE: 2010. 01. 28.: Köszi @HercegfiKaresz-nek a kiegészítésekért, javításokért.
UPDATE: 2010. 02. 10.: Központú -> centrikus
UPDATE: 2011. 03. 22.: Emberi tényező Human Factors and Ergonomics Society (HFES) definíció
UPDATE: 2011. 04. 01.: Használhatóság meghatározásában: "Szoftver" helyett "Termék". Ez jobb fordítás, és a gondolathoz is jobban illeszkedik.
Címkék: alapozásAjánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://gepelmeny.blog.hu/api/trackback/id/tr251704214
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
HercegfiKaresz 2010.01.27. 16:55:41
A CHI HCI helyett könnyebben kimondható ugyan, de régimódi, kifutóban lévő kifejezés, kerülik a használatát (mivel hogy az ember a fontosabb).
A HCI annyira széles téma, hogy a felhozott pár példa - hiába csak példa - zavaróan kevés. Példa nélkül jobb lenne a szócikk.
HF: "ergonómiához hasonló, de annál tágabb..." - ezt általában azok mondják, akik nem ergonómiával foglalkoznak. Az International Ergonomics Association és a Magyar Ergonómiai Társaság szerint az ergonómia pont olyan tág fogalom. Az ergonómia inkább európai fogalom, a HF inkább Amerikai szóhasználat. Sokan zavarban vannak a két fogalom használatával: erre példa, hogy "MSc in Human Factors / Ergonomics", sőt, hogy "MSc in Human factors and Ergonomics", ahol az "és" az előbbiek miatt értelmetlen.
Használhatóság: sok definíciója van. A felhasználóbarátság elég slendrián és felületes kifejezés, a használhatóság ennél mindenképp konkrétabb. Az elégedettség ide tartozik, de ebben a kontextusban nem túlhangsásúlyozandó). Az eredményesség és a hatékonyság ide tartozik, de ez a két szó ebben a kontextusban elég hasonló. Az egyik legjobban ide illő rövid megfogalmazás a használat könnyűsége, ami alaposabban is kifejthető: az a használhatóbb, aminek a használatához kisebb edőfeszítés/befektetés szükséges.
Információs ergonómia: inkább információ-ergonómia. Általában tágabban értelmezik: általában az információ befogadásának és az információközlésnek az emberi tényezőivel foglalkozó tudomány, ill. az emberi tényezőit figyelembe vevő gyakorlat.
Az Information Architecture kifejezést még nem láttam magyrra fordítva Információ Építészetként. Az Architecture angol szó itt inkább a felépítmény vagy építmény szóra lenne fordítható, vagy méginkább a jövevény struktúra szóra, vagy esetleg az angolhoz tükörszinten hű kifejezezésmegőrzéshez a kevésbé meghonosodott jövevény architektúra szóra.
Az információépítészet (ha van ilyen fordítás), az információvizualizáció és az interakciótervezés kifejezések így, jelentéssűrítő összetett szavakként egybe írandók (ez alapvető kifejezés a magyar és az angol nyelv között). Külön írva jelzőt kellene az információ szóból faragni (információs) - de az egy kicsit mást jelentene.
Interakciótervezés: ilyen van, de a design szót nem lehet mindig tervezésnek fordítani. Az interakció-design (vagy interakciódizájn) tágabb kifejezés (nem csak a folyamatra, hanem az eredményre is utal, stb.) Egyébként mindegyikre igaz, hogy nem csak a számítógéphasználatról szól(hat), hanem bármilyen tárgy használatáról.
Szoftver-ergonómia: hasonlóan a HF esetében leírtakhoz, akik az ergonómiát művelik, az ergonómiát a HF szinonímájaként használják (azonosan tág értelemben). Ezek alapján a szoftver-ergonómia kifejezést a HCI szinomímájának is tartják. Angolul azonban valóban kezd kikopni a szóhasználatból.
Jó hosszú lista - kösz Péter, hogy összeállítottad -, épp itt az ideje, hogy ne csak mindig új és új kifejezések jelenjenek meg nagyon hasonló területekre, hanem végre néhány ki is kopjon.
A HCI annyira széles téma, hogy a felhozott pár példa - hiába csak példa - zavaróan kevés. Példa nélkül jobb lenne a szócikk.
HF: "ergonómiához hasonló, de annál tágabb..." - ezt általában azok mondják, akik nem ergonómiával foglalkoznak. Az International Ergonomics Association és a Magyar Ergonómiai Társaság szerint az ergonómia pont olyan tág fogalom. Az ergonómia inkább európai fogalom, a HF inkább Amerikai szóhasználat. Sokan zavarban vannak a két fogalom használatával: erre példa, hogy "MSc in Human Factors / Ergonomics", sőt, hogy "MSc in Human factors and Ergonomics", ahol az "és" az előbbiek miatt értelmetlen.
Használhatóság: sok definíciója van. A felhasználóbarátság elég slendrián és felületes kifejezés, a használhatóság ennél mindenképp konkrétabb. Az elégedettség ide tartozik, de ebben a kontextusban nem túlhangsásúlyozandó). Az eredményesség és a hatékonyság ide tartozik, de ez a két szó ebben a kontextusban elég hasonló. Az egyik legjobban ide illő rövid megfogalmazás a használat könnyűsége, ami alaposabban is kifejthető: az a használhatóbb, aminek a használatához kisebb edőfeszítés/befektetés szükséges.
Információs ergonómia: inkább információ-ergonómia. Általában tágabban értelmezik: általában az információ befogadásának és az információközlésnek az emberi tényezőivel foglalkozó tudomány, ill. az emberi tényezőit figyelembe vevő gyakorlat.
Az Information Architecture kifejezést még nem láttam magyrra fordítva Információ Építészetként. Az Architecture angol szó itt inkább a felépítmény vagy építmény szóra lenne fordítható, vagy méginkább a jövevény struktúra szóra, vagy esetleg az angolhoz tükörszinten hű kifejezezésmegőrzéshez a kevésbé meghonosodott jövevény architektúra szóra.
Az információépítészet (ha van ilyen fordítás), az információvizualizáció és az interakciótervezés kifejezések így, jelentéssűrítő összetett szavakként egybe írandók (ez alapvető kifejezés a magyar és az angol nyelv között). Külön írva jelzőt kellene az információ szóból faragni (információs) - de az egy kicsit mást jelentene.
Interakciótervezés: ilyen van, de a design szót nem lehet mindig tervezésnek fordítani. Az interakció-design (vagy interakciódizájn) tágabb kifejezés (nem csak a folyamatra, hanem az eredményre is utal, stb.) Egyébként mindegyikre igaz, hogy nem csak a számítógéphasználatról szól(hat), hanem bármilyen tárgy használatáról.
Szoftver-ergonómia: hasonlóan a HF esetében leírtakhoz, akik az ergonómiát művelik, az ergonómiát a HF szinonímájaként használják (azonosan tág értelemben). Ezek alapján a szoftver-ergonómia kifejezést a HCI szinomímájának is tartják. Angolul azonban valóban kezd kikopni a szóhasználatból.
Jó hosszú lista - kösz Péter, hogy összeállítottad -, épp itt az ideje, hogy ne csak mindig új és új kifejezések jelenjenek meg nagyon hasonló területekre, hanem végre néhány ki is kopjon.
HercegfiKaresz 2010.01.27. 17:03:39
Pár betűt és szót elgépeltem, és most látom, hogy nincs lehetőségem a hozzászólásomat módosítani. Bocs!
polgarp · http://gepelmeny.blog.hu/ 2010.01.28. 22:39:26
@HercegfiKaresz: Köszi a kommenteket, nagyrészt átvezettem :). Néha így is bajban vagyok, amikor meg kell magyarázni, hogy mi is a különbség.
Egy dolog csak, az Information Architecture. Én sokáig "Információszervezés"-nek fordítottam, ezt használtuk korábban a dokumentum / tudáskezelő rendszerek tervezésénél. Aztán beszéltem Pónya Judittal, aki mesélte, hogy Szegeden ilyen néven tanítja a témát informatikus / könyvtárosoknak.
Egy dolog csak, az Information Architecture. Én sokáig "Információszervezés"-nek fordítottam, ezt használtuk korábban a dokumentum / tudáskezelő rendszerek tervezésénél. Aztán beszéltem Pónya Judittal, aki mesélte, hogy Szegeden ilyen néven tanítja a témát informatikus / könyvtárosoknak.
