Használhatóság, a kétkedők meggyőzése
2011.03.09. 18:18
polgarp
Régen rossz, ha egy szakma képviselőjeként azt kell bizonygatnom, hogy amit csinálok az igen is szükséges és hasznos. A használhatóság még kevésbé közismert terület, bár a közelmúlt új eszközei, különösen az Apple termékei sokat tettek azért, hogy ismert legyen a használhatóság fogalma, és végre az emberek meg tudják fogalmazni, hogy mi a bajuk egy adott honlappal, azon kívül, hogy nem felhasználóbarát.
Az itthoni cégeknél mostanában kezdődött el egy olyan átalakulás, amikor az értéket termelők köre kezd bővülni a sales+programozó csoportból a vezetők fejében és már felmerül, hogy kell külön tesztelő, követelmény író és adott esetben használhatósági szakember.
Három axióma kezdésképpen:
- Nem a felhasználó a hibás. (Legjobb esetben is a szoftver design.) Akinek van egy minimális üzleti gondolkozása, annak ezt nem kell magyarázni, az ügyfélnek mindig igaza van, azt szeretnénk ha ő megvenné a mi szolgáltatásunkat / szoftverünket / használná a weboldalunkat / vásárolna a webshopunkban. Ha ezt nem tudja megtenni, akkor nem ő a hibás, hogy nem találta meg a megfelelő gombot, hanem mi, hogy rossz helyre tettük.
- Felhasználó nem fejlesztő. A józan paraszti ész híveinek szokott nehezére esni ezt elfogadni, de sajnos csak nagyon ritka esetekben igaz. "A feleséged/párod/anyukád programozó? Ő ezt így megértené? Pedig ő még ügyesebb is számítógépes dolgokban, mert a Te hozzátartozód..."
- A használhatósági szakértő kompetenciája adott. Talán ezt a legnehezebb megemészteni, ne hagyjuk hogy megkérdőjelezzék a hozzáértésünket. Bár én is igyekszem egyetemen tanítani, a használhatóságnak ma Magyarországon nincs formális képzés, ezért aki ezzel foglalkozik, túlnyomó részben önképzéssel és munkatapasztalattal jutott ide. (Itt felvetődhet a hozzá-nem-értők-de-magukat-eladni-tudók esete, akik a mindenki hitelét rontják béna elemzéseikkel és a felületet rontó javaslataikkal. Ennek az axiómának a lényege, hogy ha már az én szakmai kompetenciáim megkérdőjelezéséről van szó, pl. hogy nem tudok egy tesztből szignifikáns eredményt felmutatni akkor már valami nagyon kisiklott.)
Használhatóság a termékfejlesztésben
Üzleti szempontból szerintem van a köze a kockázatkezeléshez két szempontból:
- Felhasználói igények kiszolgálása: a használhatóság segít, hogy a célcsoportnak megfelelő legyen a szoftver, az ő igényeihez igazodjon. Eszköztára segít a tényleges követelmények feltárásában, rögzítésében, osztályozásában, fejlesztésre alkalmas hozásában, követésében, végül a további hibák feltárásában.
- Fejlesztési idő jobb becslése: ha van egy csatornánk, amiben a felhasználó igények lefordítódnak a fejlesztők nyelvére (pl.: kész UI tervekkel) akkor nincsenek felesleges körök a "nem ezt akartuk"-kal. Így elkerülhető a teljes bukás is (ami végső soron a szoftver újraírását eredményezi, duplázva, triplázva az időt).
Végül a felhasználóknak megfelelő szoftvert szívesebben veszik meg, sikeresebb lesz a piacon. Ma már a használhatóság selling point.
Magában a termékfejlesztési folyamatban a használhatóság kezdetektől fogva jelen lehet, jelen kell lennie már a koncepció megalkotásakor. Ezzel elkerülhetőek a későbbi meglepetések is, pl. koncepcionális problémák.
Fontos megjegyezni, hogy a használhatóság önmagában nem garantálja a jó terméket, nem ad útmutatást új termék kitalálására, az innovációra, csak a javításra (innovate vs. improve). Henry Ford mondta: "Ha megkérdeztem volna az embereket, hogy mit szeretnének, azt mondták volna, hogy gyorsabb lovakat."
Végül ha mérnökkel kell tárgyalni, érdemes megemlíteni, hogy a szoftveres szabványok ma már mind említik a használhatóságot (pl. az ISO 9126-ban a szoftver 6 minőségi jellemzője közül az egyik).
ROI mérése
Hogyan lehet mérni az üzleti megtérülést? Előtte utána lemérjük az üzleti eredményesség szempontjából fontos értékeket. Például:
- Call centernél a lényeg, hogy minél gyorsabb legyen a kiszolgálás. Mennyi idő a gyakori műveletek elvégzése a régi és az új szoftveren?
(Idő különbség)*(Művelet gyakorisága)*(Hívás költség) = Eredmény - Webshopnál: Vásárlások száma, átlagos költés száma
- Weblapoknál: konverziók száma
- stb.
A lényeg, ez a mi érdekünk is, előre határozzuk meg, hogy mi az üzleti cél és azt hogyan mérjük.
És végül ha bárki kétkedik a használhatóság szerepében, csak szótlanul mutass fel egy iPhone-t. (Esetleg kérd meg, hogy 5 percig használja, és azután szerinte tényleg csak a marketing miatt lett jobb.)
Címkék: usability használhatóság alapozásAjánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://gepelmeny.blog.hu/api/trackback/id/tr82725335
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
spontan · http://erdekessegek.info 2011.03.10. 11:44:12
Én a bankoknál szoktam csodálkozni, mert mindig körülményeskednek a gépen valamit, nem keltenek az ügyintézők olyan benyomást, mintha teljesen hozzájuk csiszolt szoftverrel dolgoznának.
Az pedig külön tetszik, amikor megvan minden adatom a banknak, ennek ellenére egyes helyeken fognak egy formanyomtatványt, és szépen átmásolják az adataimat a képernyőről kézzel, majd aláíratják velem a papírt. Nem lenne ésszerűbb kinyomtatni a nyomtatványt az ismert adatokkal?
Banki szférában még bőven van tér a fejlődéshez a jelek szerint, ha valaki piaci rést keres.
Az pedig külön tetszik, amikor megvan minden adatom a banknak, ennek ellenére egyes helyeken fognak egy formanyomtatványt, és szépen átmásolják az adataimat a képernyőről kézzel, majd aláíratják velem a papírt. Nem lenne ésszerűbb kinyomtatni a nyomtatványt az ismert adatokkal?
Banki szférában még bőven van tér a fejlődéshez a jelek szerint, ha valaki piaci rést keres.
porthosz 2011.03.10. 11:58:59
Azért ne felejtsük el, kettőn áll a vásár.
A felhasználó csak el akar jutni A-ból a B-be. Na de vezethet-e autót bárki jogosítvány nélkül? Nem, pedig ő is csak el akar jutni A-ból B-be.
GUI-s alkalmazásoknál még nagyobb probléma, hogyha megkérdezel 10 embert hogy hogyan nézzen ki az a valami, 10 féleképpen fogják elrendezni, ahogy nekik szimpatikus. Ha csak egy ügyfélnek kell, akkor könnyü dolgod van, ha soknak akarod eladni a terméket, akkor szivni fogsz.
Az apple meg a hype-ból él. Adná a termékét fele annyiért, kutya nem venné (nem lenne státusszimbólum)
A felhasználó csak el akar jutni A-ból a B-be. Na de vezethet-e autót bárki jogosítvány nélkül? Nem, pedig ő is csak el akar jutni A-ból B-be.
GUI-s alkalmazásoknál még nagyobb probléma, hogyha megkérdezel 10 embert hogy hogyan nézzen ki az a valami, 10 féleképpen fogják elrendezni, ahogy nekik szimpatikus. Ha csak egy ügyfélnek kell, akkor könnyü dolgod van, ha soknak akarod eladni a terméket, akkor szivni fogsz.
Az apple meg a hype-ból él. Adná a termékét fele annyiért, kutya nem venné (nem lenne státusszimbólum)
Rigris 2011.03.10. 12:01:58
Kedves Polgarp!
Előre is elnézést kérek - ez az index címlap mellékhatása. Én egyetértek a fent leírtakkal - de azt nem állíthatom, hogy egyszerű volt megértenem a mondanivalót.
Ahogy írod (illetve te nem így írod, pont ezért írok én...), az itthoni cégeknél örömteli módon terjedőben van az a szemlélet, hogy az üzleti sikerhez nem elegendő a fejlesztő illetve a kereskedő szaktudása, szükség lehet követelményírói, tesztelői, és - amiről a bejegyzés szól - használhatósági szakemberre is.
Mivel én is hasonló területen dolgozom, ezért szeretném kiegészíteni a bejegyzésben leírtakat azzal, hogy az itthoni cégek gyakorlatával szemben a blogszférában sajnos még nem terjedt el ez a felfogás - ezért születik annyi olvashatatlan, kusza, nehezen kibogozható, helyesírási és nyelvtani hibáktól hemzsegő bejegyzés, mint ez is.
Tudom hogy nyelvtannáci vagyok, igyekszem is küzdeni ellene, de sajnos az a véleményem, hogy ha a fent leírtakkal egyetértek - márpedig így van - akkor kötelességem megjegyezni, hogy egy blogbejegyzés használhatósága elsősorban annak érthetőségén múlik. Ez meg itt nehezen érthető.
Üdvözlettel, egy nyelvtannáci
Előre is elnézést kérek - ez az index címlap mellékhatása. Én egyetértek a fent leírtakkal - de azt nem állíthatom, hogy egyszerű volt megértenem a mondanivalót.
Ahogy írod (illetve te nem így írod, pont ezért írok én...), az itthoni cégeknél örömteli módon terjedőben van az a szemlélet, hogy az üzleti sikerhez nem elegendő a fejlesztő illetve a kereskedő szaktudása, szükség lehet követelményírói, tesztelői, és - amiről a bejegyzés szól - használhatósági szakemberre is.
Mivel én is hasonló területen dolgozom, ezért szeretném kiegészíteni a bejegyzésben leírtakat azzal, hogy az itthoni cégek gyakorlatával szemben a blogszférában sajnos még nem terjedt el ez a felfogás - ezért születik annyi olvashatatlan, kusza, nehezen kibogozható, helyesírási és nyelvtani hibáktól hemzsegő bejegyzés, mint ez is.
Tudom hogy nyelvtannáci vagyok, igyekszem is küzdeni ellene, de sajnos az a véleményem, hogy ha a fent leírtakkal egyetértek - márpedig így van - akkor kötelességem megjegyezni, hogy egy blogbejegyzés használhatósága elsősorban annak érthetőségén múlik. Ez meg itt nehezen érthető.
Üdvözlettel, egy nyelvtannáci
porthosz 2011.03.10. 12:05:55
@spontan:
"nem keltenek az ügyintézők olyan benyomást, mintha teljesen hozzájuk csiszolt szoftverrel dolgoznának."
mert nem is. Amennyire én látom, általában egy szoftver van, ami majdnem mindent tud, lévén egy banknak egy csomó alfunkciója van (teljesen más dolgok kellenek ha lakáshitelt igényelsz, mintha részvénykereskedésre kötsz megbízást vagy éppen pénzt akarsz betenni a számládra).
Másrészt vagy nem kapnak oktatást a szoftverről, vagy nem értik meg, vagy nem értenek a számítógéphez. Ahogy említetted, gyakoran előfordul hogy még a nyomtatás sem megy neki, ami pedig azért elég alapfunkció.
"nem keltenek az ügyintézők olyan benyomást, mintha teljesen hozzájuk csiszolt szoftverrel dolgoznának."
mert nem is. Amennyire én látom, általában egy szoftver van, ami majdnem mindent tud, lévén egy banknak egy csomó alfunkciója van (teljesen más dolgok kellenek ha lakáshitelt igényelsz, mintha részvénykereskedésre kötsz megbízást vagy éppen pénzt akarsz betenni a számládra).
Másrészt vagy nem kapnak oktatást a szoftverről, vagy nem értik meg, vagy nem értenek a számítógéphez. Ahogy említetted, gyakoran előfordul hogy még a nyomtatás sem megy neki, ami pedig azért elég alapfunkció.
nomad · http://szkaresz.blog.hu/ 2011.03.10. 12:28:48
– Megismer? Mire az eladó: – Nem. – Én vagyok a vevő :) (Hofi)
Szóval lel kell menni a vevő, a felhasználó szintjére, nála a lé.
Szóval lel kell menni a vevő, a felhasználó szintjére, nála a lé.
Elstron 2011.03.10. 12:34:04
Kedves Péter!
Részben egyetértek veled, és munkám során (fejlesztő vagyok) igyekszem is ezek szerint dolgozni, DE:
- Milyen GUI-t kéne kitalálni annak a ~60 éves embernek, aki a Windowst sem tudja kezelni, alig ismeri az internet világát, még e-mail címe sincs.
Csak azért kérdezem ezt, mert nálunk például ezekkel az emberekkel van a legtöbb probléma => költség. Addig simán eljutnak, hogy az üzenődobozon keresztül írjanak egy üzenetet (néha ecsetelve, hogy ők kisnyugdíjasok, és nem lehetne-e még olcsóbban adni az amúgy is nyomott árú terméket?), de az már nem megy nekik, hogy a kosárba berakjanak valamit.
Ilyen szempontból őket tekinthetjük "hülyének" az informatikához, márpedig a legtöbb költséget, problémát ők generálják, nem a nagy átlag.
Kérdezem ezt azért, mert pl. a mi webshopjainkat nem tudom, hogy hogyan lehetne már ennél is egyszerűbbé tenni, de más cégeknél is azt tapasztaltam, hogy egy átlagos képességű ember minden gond nélkül tud tőlük rendelni, a "hülyéknek" meg teljesen mindegy, még a termékeket sem találják meg, képességbeli hiányosságok miatt.
Részben egyetértek veled, és munkám során (fejlesztő vagyok) igyekszem is ezek szerint dolgozni, DE:
- Milyen GUI-t kéne kitalálni annak a ~60 éves embernek, aki a Windowst sem tudja kezelni, alig ismeri az internet világát, még e-mail címe sincs.
Csak azért kérdezem ezt, mert nálunk például ezekkel az emberekkel van a legtöbb probléma => költség. Addig simán eljutnak, hogy az üzenődobozon keresztül írjanak egy üzenetet (néha ecsetelve, hogy ők kisnyugdíjasok, és nem lehetne-e még olcsóbban adni az amúgy is nyomott árú terméket?), de az már nem megy nekik, hogy a kosárba berakjanak valamit.
Ilyen szempontból őket tekinthetjük "hülyének" az informatikához, márpedig a legtöbb költséget, problémát ők generálják, nem a nagy átlag.
Kérdezem ezt azért, mert pl. a mi webshopjainkat nem tudom, hogy hogyan lehetne már ennél is egyszerűbbé tenni, de más cégeknél is azt tapasztaltam, hogy egy átlagos képességű ember minden gond nélkül tud tőlük rendelni, a "hülyéknek" meg teljesen mindegy, még a termékeket sem találják meg, képességbeli hiányosságok miatt.
ggaborx 2011.03.10. 13:09:40
Érdekes kérdéskör. Szerintem nem elég, sőt gyakran kifejezettek káros csupán a használhatóságot előtérbe helyezni. Mivel ez egyénenként változó, ezért minden valamire való szoftvert jellemzően _az átlagember_ számára készítenek. Namost a gond ott van, hogy a legtöbb fejlesztő hajlamos saját magát, esetleg közeli ismerőseit tekinteni átlagos felhasználónak.
Gyakorlatilag két fontos szempont van, ami a használhatóság kialakítását meghatározza:
1. Jól meghatározott célcsoport. Ha mindenkinek készül, akkor senkinek sem lesz jó igazán.
2. "Tetszetős" megjelenés, érdekes design. Ezen a ponton érdemes elgondolkozni azon, hogy egy maximálisan funkcionális ámde ronda gui helyett miért választják a legtöbben a kevésbé kényelmes, viszont "csodálatosan gyönyörű" termékeket?
Gyakorlatilag két fontos szempont van, ami a használhatóság kialakítását meghatározza:
1. Jól meghatározott célcsoport. Ha mindenkinek készül, akkor senkinek sem lesz jó igazán.
2. "Tetszetős" megjelenés, érdekes design. Ezen a ponton érdemes elgondolkozni azon, hogy egy maximálisan funkcionális ámde ronda gui helyett miért választják a legtöbben a kevésbé kényelmes, viszont "csodálatosan gyönyörű" termékeket?
ggaborx 2011.03.10. 13:13:54
@Elstron: A neved mellett szereplő ink4.hu oldalról beszélsz? Ha így van, akkor az előbbi megjegyzésem 2-es pontja alapján azt kell, hogy mondjam innen én semmit nem rendelnék. Egyszerűen azért, mert ez a design nem kelt bennem jó érzéseket, nem ébreszt bizalmat a cég iránt, nem győz meg az általam elvárt igényességről és professzionalitásról. Köztünk szólva ráférne egy alapos átalakítás.
ÖtletElek 2011.03.10. 13:23:39
tyááhe... arról olvashattunk, hogy ha valami azért készül, hogy emberek használják, akkor valóban fontos e, hogy használható legyen. eredmény: igen, fontos. a poszt egyetlen mondatával se vitatkoznék, csak nem értem miért kellett erről ennyi mindent írni.
A lényege annyi lett volna, hogy ha valamit arra tervezünk hogy használják, akkor jó ha használható lesz, különben bebuktuk...
A lényege annyi lett volna, hogy ha valamit arra tervezünk hogy használják, akkor jó ha használható lesz, különben bebuktuk...
Elstron 2011.03.10. 13:35:32
@ggaborx: Bár a dizájn nem az én munkám, de a vásárlói visszajelzések pont az ellenkezőjét állítják, mint amit te leírtál.
Egyébként a dizájnt maximálisan a funkcionalitás alá rendeltük, ezért is lett - tudatosan - olyan, amilyen. :)
Egyébként a dizájnt maximálisan a funkcionalitás alá rendeltük, ezért is lett - tudatosan - olyan, amilyen. :)
ggaborx 2011.03.10. 13:43:15
@Elstron: Értem én, hogy van vásárló, akinek ez megfelel. Én csupán arról írtam, hogy ez a design automatikusan meghatároz egy - szerintem elég szűk - célcsoportot. Tőlem például azért nem kaptál korábban visszajelzést, mert ha ránéztem volna az oldalra 2mp után keresek másik céget ehelyett. Olyat aki meg tud róla győzni, hogy ért ahhoz amit csinál. Ennek így számomra nagyon "Garázs 2000 Bt" hangulata van.
Elstron 2011.03.10. 14:05:08
@ggaborx: Szerintem simán csak az adott webáruháznak illeszkednie kell a forgalmazott termékkörhöz, és a vásárlói igényekhez. Ezen a piacon kizárólag az ár számít, nem érdekli a vevőket a csilli-villi külső, csak az, hogy minél egyszerűbben találják meg az adott terméket, és azonnal megrendelhessék.
Természetesen a véleményedet tiszteletben tartom, a célkonverziós rátánk pedig elég jó, szóval annyira nem szűk az a réteg. :)
Természetesen a véleményedet tiszteletben tartom, a célkonverziós rátánk pedig elég jó, szóval annyira nem szűk az a réteg. :)
ggaborx 2011.03.10. 14:14:49
@Elstron: Te tudod.
kdutka 2011.03.10. 14:21:07
könnyen el tudom képzelni, hogy rengeteg olyan szájt van, ahol a célközönség meghatározásánál nem igazán lehet szempont sem a kor, sem pedig az iskolázottság. egy G'Robynál például hogyan lehet belőni ezeket? csak az okosak rendeljenek tőlük? ugyanez méginkább igaznak kell(ene) legyen például a kormányzati portálokra, az e-ügyintézésre. nyilván az lenne a követelmény, hogy _mindenki_ tudja használni, ami persze nem lehetséges, de legalább a törekvés legyen meg. szem előtt tartva az alapvető dolgokat, már a kezdetektől, pontosan úgy, ahogy polgarp írja a posztban
polgarp · http://gepelmeny.blog.hu/ 2011.03.10. 18:05:37
@spontan: A bankoknál kettős a probléma. Egyrészről az átalakítások, felvásárlások stb. során gyakoriak az egymással össze nem kapcsolható vagy legacy rendszerek (drága pénzben és időben ezek integrálása). Másrészről vannak rendszerek amiket pl. felsőbb szabályozás miatt össze sem lehet kötni. És arról sem szabad megfeledkezni, hogy banki informatikában is előfordul a bukott, bénán használt projekt. Ilyenkor mondja azt a végén a tanácsadó cég magában, hogy "legalább az oktatásért is kérhetünk pénzt".
polgarp · http://gepelmeny.blog.hu/ 2011.03.10. 18:32:13
@porthosz: A felhasználókról általában feltételezhető, hogy a feladatához szükséges tartományi tudás birtokában van, tehát pl. banki dolgozó tudja, hogy működik a hitelezés, ha webshopról van szó, akkor van fogalma a vásárlás folyamatáról (kiválasztom -> adatok megadása -> fizetés -> várom a postást). Ez felel meg az általad említett jogosítványnak. A szoftver itt mindig csak eszköz, amivel a felhasználó elérhet egy célt. Ezt az eszközt kell minél jobbra megcsinálni, pl. a Te példádban az autó műszerfalának megfelelő tervezésével.
"hogyha megkérdezel 10 embert hogy hogyan nézzen ki az a valami"
A használhatóság pont nem így működik. Nem megkérdezzük a felhasználót, hanem bevonjuk a tervezés folyamatába. A módszerek pontos végrehajtása valamennyi garanciát nyújt arra, hogy szignifikáns eredmények és adatok alapján hozhassunk döntést. A szakirodalomban elég sok kisérlet, kutatás, eredmény található erre nézve. A ROI számítások és mérések pedig utólag validálják az eredményeket.
"Az apple meg a hype-ból él."
Egyet is értek, meg nem is (én windows, linux és android felhasználó vagyok). Ami biztos, hogy ügyes, nagyon ügyes a marketing és az egész mítosz ami körbelengi az Apple termékeket, elég csak a bejelentések levezénylésére gondolni. De ez több, mint hype (legalábbis nem ismerhető fel rajta a Gartner féle Hype cycle). Az iPod, az iPhone, az iPad bár nem hoztak technikai értelemben újdonságot, mégis mindegyik elindított valamit. Talán elismerhető, hogy pl.: az iPhone nélkül ma nem olyan lenne az okostelefon piac, amilyen (még mindig Symbianon és WinMo-n szerencsétlenkednénk). Az is fontos, hogy az Apple a termékfejlesztés minden vonalán nagyot alkotott, az iPod nem lett volna sikers az iTunes nélkül, az iPhone az AppStore nélkül stb. És persze ott van a termékek szoftver szintű nagyon aprólékos kialakítása, számtalan apróság van ami miatt ezeket a termékeket az emberek szeretik használni.
Abban igazad van, hogy ezek mára valódi státuszszimbólumok lettek - bár már messze nemcsak a designer-ek, művészlelkek körében népszerűek. Emlékezz, régen a mobiltelefon birtoklása is státuszszimbólum volt, ahogy még régebben egy nyugati farmer birtoklása.
"hogyha megkérdezel 10 embert hogy hogyan nézzen ki az a valami"
A használhatóság pont nem így működik. Nem megkérdezzük a felhasználót, hanem bevonjuk a tervezés folyamatába. A módszerek pontos végrehajtása valamennyi garanciát nyújt arra, hogy szignifikáns eredmények és adatok alapján hozhassunk döntést. A szakirodalomban elég sok kisérlet, kutatás, eredmény található erre nézve. A ROI számítások és mérések pedig utólag validálják az eredményeket.
"Az apple meg a hype-ból él."
Egyet is értek, meg nem is (én windows, linux és android felhasználó vagyok). Ami biztos, hogy ügyes, nagyon ügyes a marketing és az egész mítosz ami körbelengi az Apple termékeket, elég csak a bejelentések levezénylésére gondolni. De ez több, mint hype (legalábbis nem ismerhető fel rajta a Gartner féle Hype cycle). Az iPod, az iPhone, az iPad bár nem hoztak technikai értelemben újdonságot, mégis mindegyik elindított valamit. Talán elismerhető, hogy pl.: az iPhone nélkül ma nem olyan lenne az okostelefon piac, amilyen (még mindig Symbianon és WinMo-n szerencsétlenkednénk). Az is fontos, hogy az Apple a termékfejlesztés minden vonalán nagyot alkotott, az iPod nem lett volna sikers az iTunes nélkül, az iPhone az AppStore nélkül stb. És persze ott van a termékek szoftver szintű nagyon aprólékos kialakítása, számtalan apróság van ami miatt ezeket a termékeket az emberek szeretik használni.
Abban igazad van, hogy ezek mára valódi státuszszimbólumok lettek - bár már messze nemcsak a designer-ek, művészlelkek körében népszerűek. Emlékezz, régen a mobiltelefon birtoklása is státuszszimbólum volt, ahogy még régebben egy nyugati farmer birtoklása.
polgarp · http://gepelmeny.blog.hu/ 2011.03.10. 22:34:39
@Rigris: Igazad van, szerintem sem ez a legjobb posztom :). Mentségemre legyen mondva, hogy elsősorban a szakmának írok, ők talán jobban értik a gondolatmenetet.
polgarp · http://gepelmeny.blog.hu/ 2011.03.10. 22:48:15
@Elstron: A nagyon idősek kérdéskörhöz. Ez egy elég speciális csoport egyelőre informatikai tudás tekintetében, illetve fizikai képességek tekintetében is (romló látás, koordinációs képesség, új dolgok lassabb elsajátítása). Az alapvető informatikai ismeretek hiányára lehet valamennyire felkészülni, de azt gondolom, hogy van egy ésszerű határ, amikor nem egy weboldalnak kell lépnie (kivéve, ha a célcsoport pont ez).Nállatok az oldalon belüli felhasználói viselkedés elemzésével valószínűleg lehetne csökkenteni a problémás esetek számát, bár ez a "lehetne-e olcsóbban" kérdéseket nem oldja meg (arra vannak más marketinges trükkök, ami nem tartozik a témában).
polgarp · http://gepelmeny.blog.hu/ 2011.03.10. 23:03:57
@ggaborx: Jól írod, hogy sok fejlesztő magából indul ki, ami nem helyes, mert pl okosabb mint az átlag, azért lehetett fejlesztő (én is progmatos voltam :). A használhatóság módszerei pont ebben segítenek, hogy az ezzel járó pszichológiai csapdákat elkerüljük.
"2. "Tetszetős" megjelenés, érdekes design. Ezen a ponton érdemes elgondolkozni azon, hogy egy maximálisan funkcionális ámde ronda gui helyett miért választják a legtöbben a kevésbé kényelmes, viszont "csodálatosan gyönyörű" termékeket?"
Ennél árnyaltabb azért a kép, nem csak ez a két csoport van, és a különbség pont a használhatóságban rejtőzik. Ha ezt a három elemet nézem, ezek szerintem független változók (de legalábbis biztosan nem esnek egy síkba). Hiába nagyon szép (csicsás) egy GUI, ha nem csinálja azt, amire a felhasználónak szüksége van, akkor nem fogja használni, keres másikat. Persze kérdéses, hogy itt mit értesz ronda GUI alatt? Egymást ütő színek (rontja az olvashatóságot)? Egy panelre feldobált 50 gomb és textfield (nehezíti a feladat végrehajtását). Attól tartok, hogy a grafikai design befolyásolja, de nem determinálja a jó használhatóságot.
"2. "Tetszetős" megjelenés, érdekes design. Ezen a ponton érdemes elgondolkozni azon, hogy egy maximálisan funkcionális ámde ronda gui helyett miért választják a legtöbben a kevésbé kényelmes, viszont "csodálatosan gyönyörű" termékeket?"
Ennél árnyaltabb azért a kép, nem csak ez a két csoport van, és a különbség pont a használhatóságban rejtőzik. Ha ezt a három elemet nézem, ezek szerintem független változók (de legalábbis biztosan nem esnek egy síkba). Hiába nagyon szép (csicsás) egy GUI, ha nem csinálja azt, amire a felhasználónak szüksége van, akkor nem fogja használni, keres másikat. Persze kérdéses, hogy itt mit értesz ronda GUI alatt? Egymást ütő színek (rontja az olvashatóságot)? Egy panelre feldobált 50 gomb és textfield (nehezíti a feladat végrehajtását). Attól tartok, hogy a grafikai design befolyásolja, de nem determinálja a jó használhatóságot.
ggaborx 2011.03.11. 07:47:32
@polgarp: A 2. pontban konkrétan arra gondoltam, hogy minden szoftver fejlesztése során van egy minimum követelmény, ami szükséges az adott feladat ellátásához. Ha ez megvan, akkor innentől nagyon nagy szerepet kap a megjelenés, a hatásos design. Ezen a ponton kétféle továbblépési módszerrel találkoztam:
1. További funkcionalitások, olyan új lehetőségek felvétele, melyeket a programozó "igazán ütős" új funkciónak tart, mivel ő látja, hogy milyen "nagyszerű, okos és elegáns" algoritmust írt meg hozzá. Ebből arra következtet, hogy a felhasználó legalábbis el fog ájulni az új lehetőségtől.
2. Az alapvető elvárás teljesítése után a meglévő felhasználói felület használhatóságát és tetszetősségét igyekszik növelni. Nem foglalkozik új funkciókkal, sokkal inkább a szépségre megy rá, gondolva, hogy ha valami szubjektíve tetszik a felhasználónak, akkor szívesen használja majd és ha hiányol valamit, majd rákérdez.
A korábbi megjegyzésemben a fenti két hozzáállás kapcsán írtam arról, hogy míg fejlesztőként az 1. pont szinte mindenkinek szimpatikusabb, addig a legtöbb felhasználó a 2. módszerrel sokkal inkább megfogható.
Talán felszínes és távoli hasonlat, de pl. szerintem pont az Apple termékek esetén figyelhető meg a 2. pont működése. Amikor kihoznak egy-egy új terméket mindenkinek megnyerik az esztétikai tetszését, holott jellemzően számos olyan funkciót kihagynak, melyeket a konkurens gyártók mindenképpen belezsúfolnak a megoldásaikba. A felhasználók meg ahelyett, hogy mástól vásárolnának többletfunkciókat, inkább megveszik a szebbet és bíznak benne, sőt tudják, hogy majd a kövektező kiadásban benne lesz, ami most hiányzik.
1. További funkcionalitások, olyan új lehetőségek felvétele, melyeket a programozó "igazán ütős" új funkciónak tart, mivel ő látja, hogy milyen "nagyszerű, okos és elegáns" algoritmust írt meg hozzá. Ebből arra következtet, hogy a felhasználó legalábbis el fog ájulni az új lehetőségtől.
2. Az alapvető elvárás teljesítése után a meglévő felhasználói felület használhatóságát és tetszetősségét igyekszik növelni. Nem foglalkozik új funkciókkal, sokkal inkább a szépségre megy rá, gondolva, hogy ha valami szubjektíve tetszik a felhasználónak, akkor szívesen használja majd és ha hiányol valamit, majd rákérdez.
A korábbi megjegyzésemben a fenti két hozzáállás kapcsán írtam arról, hogy míg fejlesztőként az 1. pont szinte mindenkinek szimpatikusabb, addig a legtöbb felhasználó a 2. módszerrel sokkal inkább megfogható.
Talán felszínes és távoli hasonlat, de pl. szerintem pont az Apple termékek esetén figyelhető meg a 2. pont működése. Amikor kihoznak egy-egy új terméket mindenkinek megnyerik az esztétikai tetszését, holott jellemzően számos olyan funkciót kihagynak, melyeket a konkurens gyártók mindenképpen belezsúfolnak a megoldásaikba. A felhasználók meg ahelyett, hogy mástól vásárolnának többletfunkciókat, inkább megveszik a szebbet és bíznak benne, sőt tudják, hogy majd a kövektező kiadásban benne lesz, ami most hiányzik.
polgarp · http://gepelmeny.blog.hu/ 2011.03.11. 08:09:04
@ggaborx: Ami azt illeti a használhatóság nem egy varázspálca, amivel a fejlesztés végén ráverunk a kész kódra és attól jó lesz, hanem a kezdetektől benne kellene lennie a fejlesztési folyamatban, hogy minimális követelmény meghatározásában is segítsen. Ha a minimális követelményeket megvalósító termék használhatatlan, akkor felhasználó már egy is a konkurenshez. Erre lehet válasz a funkcionalítás bővítése (a programozó hozzáállás), de szerintem ez nem vezet célra.
A fejlesztő szerinti érdekes funkciók a felhasználók számára többnyire nem hasznosak - ellenben drágítják a szoftvert (a felhasználónak nem kell, viszont többlet programozás, karbantartás, bonyolultság növekedés stb.)
Én személy szerint az agilis megközelítés híve vagyok: legyen egy minimális fícsörökkel rendelkező valami, amit a felhasználók már jól tudnak használni, aztán megnézhetjük használat közben, hogy érdemes-e továbblépni.
Szerintem ott tévedsz, hogy a használhatóságot a design-nal helyezed egy csoportba, pedig lehet olyan esztétikus design, ami nem igazán jól használható (pl.: sok nagyon szépen megtervezett flash weboldal kifejezetten rosszul használható). Ráadásul a használhatóság nem csak felületi kérdés, az alkalmazás logikai vagy mélyebb rétegeire is van hatása.
Az Apple a funkciók kihagyását szerintem sokszor termékfejlesztési szempontból csinálja - azért nem rakja bele, hogy a következőt is megvegye valaki. Máskor viszont az a gondolkozás látszik rajtuk, hogy a kevésbé kiforrott dolgokat kihagyják inkább, és a kész dolgokra fordítanak egy kicsit több energiát. (Jó példa a Flash esete: Apple kihagyta, Android lehetővé tette a használatát, az Adobe meg azóta is igérgeti, hogy kihoz egy rendes verziót... csak az elmúlt időben elmegy a Flash mellett a világ).
A fejlesztő szerinti érdekes funkciók a felhasználók számára többnyire nem hasznosak - ellenben drágítják a szoftvert (a felhasználónak nem kell, viszont többlet programozás, karbantartás, bonyolultság növekedés stb.)
Én személy szerint az agilis megközelítés híve vagyok: legyen egy minimális fícsörökkel rendelkező valami, amit a felhasználók már jól tudnak használni, aztán megnézhetjük használat közben, hogy érdemes-e továbblépni.
Szerintem ott tévedsz, hogy a használhatóságot a design-nal helyezed egy csoportba, pedig lehet olyan esztétikus design, ami nem igazán jól használható (pl.: sok nagyon szépen megtervezett flash weboldal kifejezetten rosszul használható). Ráadásul a használhatóság nem csak felületi kérdés, az alkalmazás logikai vagy mélyebb rétegeire is van hatása.
Az Apple a funkciók kihagyását szerintem sokszor termékfejlesztési szempontból csinálja - azért nem rakja bele, hogy a következőt is megvegye valaki. Máskor viszont az a gondolkozás látszik rajtuk, hogy a kevésbé kiforrott dolgokat kihagyják inkább, és a kész dolgokra fordítanak egy kicsit több energiát. (Jó példa a Flash esete: Apple kihagyta, Android lehetővé tette a használatát, az Adobe meg azóta is igérgeti, hogy kihoz egy rendes verziót... csak az elmúlt időben elmegy a Flash mellett a világ).
Elstron 2011.03.11. 08:29:11
@polgarp: Erre talán legjobb példa a google, az általa használt minimál-dizájnt nem hiszem, hogy sokan neveznék szépnek, de funkcionálisan mindenképpen kiváló, nem is csoda, hogy akkora népszerűségnek örvend.
Egyébként a felhasználók mozgását folyamatosan elemezzük, ez már több fejlesztésnek is alapul szolgált.
Egyébként a felhasználók mozgását folyamatosan elemezzük, ez már több fejlesztésnek is alapul szolgált.
