Gépélmény

Már több kommunikációs, előadási készségekkel foglalkozó előadáson is hallottam (profi trénerektől is) a verbális megnyilvánulások 7%-38%-55%-os felosztásáról (Albert Mehrabian alapján), vagyis a közlésfolyamat során a hallgató fél a mondanivalónkból 7%-ban a szavakat, 38%-ban a hangszínüket és 55%-ban a testbeszédünket fogja. Ez alapján mindig arra figyelmeztettek, hogy különös gondot kell fordítani arra, hogyan viselkedünk, mert jobban érvényesül, mint a konkrét mondanivalónk.

Persze ismét kiderül, hogy a fenti gondolatmenet csak egy létező tudományos eredmény leegyszerűsítése:

Kicsit végigolvasva az eredeti információkat kiderül (ami egyébként már sejtettem pszichológiai olvasmányaim alapján is), hogy a fenti felosztás csak az érzelmi és attitüd megnyilvánulásainkat korlátozza, egyébként persze hogy fontosabb amit mondunk annál, ahogy mondjuk. Hogy ezután a mondanivalónkat hogyan érti meg a hallgatóság az már sok más tényező (pl.: a hallgatóság szakmai képzettsége) függvénye is.

Felhasználói élmény szempontjából szerintem ez ott lényeges, hogy a tartalmi kérdésekre kell mindig nagy hangsúlyt fektetni, és a használhatóság nem csak annyit mond, hogyan kell elhelyezni egy keresődobozt az oldalon, igenis beszél arról is, hogyan kell magát a hasznos információt ("tartalom") elhelyezni. Valószínűleg így értelmezhető jól az információ ergonómia fogalma is.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.