Gépélmény

A Gestalt pszichológia (Alaklélektan) az egyik olyan pszichológiai fogalom, amely különösebb alapismeretek nélkül is jó támaszt (és elvi megalapozást) nyújt a tervezéshez, illetve segít megérteni néhány, egyébként sok helyen alkalmazott konvenciót.

A Gestalt központi gondolota, hogy az agy az érzékelés során keletkezett információkat holisztikusan észleli, azaz nem a különálló ingerekere figyel, hanem az egész képre. Ebben a folyamatban ráadásul többféle mintafelismerő rendszer is támogatja, amelyek a háttérben mozogva elősegítik az egységes kép feldolgozását. (Egy ilyen speciális mintafelismerő rendszer az arc felismerés, amire az agyunk külön drótozva van, ezért látunk arcokat például a felhőkben is.)

A Gestalt rendszerek alapelvei az alábbiak (képek a Wikipedia-ról, magyar elnevezések a Pszichológia pedagógusoknakból). Ezen elvek alapján épülnek fel a minta felismerő alrendszerek.

Megjelenés: A dolgokat az érzékelés során nem részenként érzékeljük, és aztán a teljes képet ebből a darabokból rakjuk össze, hanem egyszerre az egész kép jelenik meg az észlelés során. A bal oldali kép ennek egy nagyon jó példája, egyből az érzékeljük a fa alatt szimatoló dalmatát.

Szubjektív kontur: Tárgyak észleléséhez azok körvonalait ismerjük fel, ehhez fizikai különbségre van szükség az érintkező felületeken. Szubjektív kontur az, amikor ilyen különbség nélkül is észlelünk egy tárgyat. Az alábbi ábrán az A csoportot például háromszögnek látjuk, miközben csak három sajt jellegű formáról van szó. A többi ábra is hasonló, de külön figyelmet érdemel a C, ahol a kis ábrácskák miatt egyenesen térbeli gömböt vélünk látni.

Ábra-alap szerveződés (multistabil): A két értelmű észleléseknél a látott kép hajlamos ugrálni a két kép között. Az alábbi képen egyrészről a kocka előlapja szerint (attól függően hogy felfelé vagy lefelé "néz"), míg a másik ábrán a kehely és a két arc között.

Alakkonstancia (invariancia): Egyszerűbb tárgyaknál az alakot állandónak érzékeljük a különböző térbeli helyzet ellenére. Ez az állandóság nem csak a térbeli helyzetekre lehet igaz, hanem a kis mértékben módosított formákra (B), a torzításokra (C), illetve a különböző felszínekre (D) is, az összes alakot egybevágónak, vagy legalábbis nagyon hasonlónak érzékeljük.

A Gestalt érzékelés következménye, hogy az emberi észlelés módja elsősorban szabályos, rendezett, szimmetrikus és egyszerű. Ennek alapján jó néhány elv levezethető:

• Zártság elve: A szabályos, de hiányos alakzatokat az elme hajlamos zártként észlelni (hogy növelje a szabályosságot).
• Hasonlóság elve: A hasonló elemeket csoportosítva érzékeljük.
• Közelség elve: A térben vagy időben közeli elemeket egységként (egy csoporban) érzékeljük.
• Szimmetria elve: Szimmetrikus alakzatokat egységként érzékeljük, fentálló távolság ellenére is.
• Jó folytatás elve: Az elme folytatja a látott, hallott ingereket az inger "irányában".
• Közös sors elve: Az egy irányba mozgó elemeket együtt mozgónak tekintjük.

Mi következik ezekből egy web oldal tervezése során? Néhány példát emelnék ki:

• Ehhez a bejegyzéshez tartozó szövegeket a szagatott oldalak ellenére egy folytonos hasábnak érzékeljük.
• A rádió-gombok csoportosítása a hasonlóság elve alapján jelzi a felhasználónak, hogy az adott gombok együtt jelentenek valamit.
• Az oldalon látható cimkefelő elemeit egy csoportnak (mondhatnám felhőnek) tekintjük, a közelség elve szerint.
• A szimmetria elvét fejléc lábléc páros, illetve a középre rendezett szöveg szemlélteti. Külön kérdés az asszimetria, amely külön felkelti a figyelmet, azonban vigyázni kell vele, mert több szimmetria együttes alkalmazása jelentősen rontja az észlelést.

Ha van egy fél órátok, akkor nézzétek meg ezt a remek előadást a témáról Michael Salamontól (Where should you put the "Submit" button? Gestalt laws and interface design):

Tanulság a következő.  Egyrészről Gestalt elvek alkalmazásával jelentősen befolyásolhatjuk, hogy a felhasználó hogyan érzékeli az általunk készített GUI-t. Az elvek végiggondolása egy-egy konkért design esetén abban is segít, hogy a felhasználó mit fog látni.

Másrészről minden tervező (designer) életében eljön egyszer az a pillanat, amikor valaki (ügyfél, főnök) leül mellé, hogy ezt a dobozt inkább rakd át ide, vagy húzd át oda. Ekkor igen hasznos a Gestalt elveket elővenni, ezzel tudományosan megalapozottan védhetjük az igazunkat.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.