Gépélmény

Nielsen legújabb Alertboxos cikkében (Guesses vs. Data as Basis for Design Recommendations) ismét arról ír, hogy jobb tényleges felhasználói adatok, mint hasraütés (irodalmi adatok) alapján design döntéseket meghozni. Persze ebben igaza van, a felhasználói rétegek és a design-ek változatossága ezt biztosan megköveteli a közvetlen adatgyűjtést.

Viszont nagyon mulattam az egyik megjegyzésén:

Bár jobb, ha a szüleidtől származik mérési adat, mintha sehonnan, de nem igazán javaslom, hogy ez alapján hozz design döntéseket. A családod tagjai valószínűleg ügyesebbek, mint az átlag felhasználó (hiszen Te is ügyesebb vagy, mert értesz a usability-hez).

A hallgatóimnak az elmúlt 3 félévben már rutinszerűen adok fel megfigyeléses feladatot a terepi adatgyűjtést erősítendő. Ők rendszeresen a könnyen elérhető "felhasználókat" célozzák meg: családtagok, párok, kollégák, évfolyamtársak, barátok. A "szociális közelségből" adódó ügyesség ellenére még így is szoktak meglepő eredményeke jutni (beleértve azt is, hogy a vizsgált szoftverek célcsoportjai részben átfedést mutatnak ezekkel a felhasználókkal, pl.: egyetemi tanulmányi rendszer). Vagyis ha még ebben a szűkebb körben is születnek új felismerések, nem is meglepő, ha még szélesebb körből vállogatva még több új információra számíthatunk.

A tanulság a következő: ha készen van egy design terv, legalább két-három másik (azon a projekten nem dolgozó) kollégánkkal vagy családtagunkkal végezzünk egy formális vizsgálatot, hogy a nagy bakik kiderüljenek.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.