Hogyan tovább az alapoktól

2010.06.29. 13:20 polgarp

Levélben jött a kérdés hozzám, hogy mihez kezdjen az ember, ha elolvasta a Ne törd a fejem!-et és néhány alapoldalt, de mélyebb ismeretekre vágyik a usability témaköréből?

Sajnos igazán jó megoldás nincs.

A magyarországi képzések, egyetemi kurzusuk elég általánosak, azonnal gyakorlatban is használható tudást nem feltétlenül biztosítanak (a BME-s 1 féléves előadást ismerem, meg az ELTE-set, ahol következő félévtől állunk át 4 féléves modul-ra ipari/kutatási projektekkel). Esetleg érdemes ezek anyagait átnézni, vagy egy külföldi képzés anyagát (itt összegyűjtöttem párat, régen frissítve: http://sirpepe.dyn.elte.hu/doku.php?id=kepzesek). Az ilyen képzések inkább abban jók, hogy alapismereteket és szemléletet adnak, bár ez a mélyebb kapcsolatok felfedezésében elengedhetetlenek.

Lehetőség még a netes keresgélés, ezzel egy nagy bajom van, hogy nem rendszerszerűen kap az ember sok információ morzsát, így a nagy összefüggéseket magadnak kellene megkeresni.

1-2 komoly szakkönyv beszerzése jó ötlet lehet. Ezek alapján haladva el lehet indulni, és kiegészítéseket meg a neten keresni.

Ez a kettő szerintem hasznos kiindulásnak (az első általános áttekintést ad a másik kifejezetten a mérésben segít):
http://www.amazon.co.uk/Usability-Engineering-Interactive-Technologies-Nielsen/dp/0125184069/ref=sr_1_1?ie=UTF8&s=books&qid=1277809095&sr=8-1
http://www.amazon.co.uk/Measuring-User-Experience-Interactive-Technologies/dp/0123735580/ref=sr_1_1?ie=UTF8&s=books&qid=1277809124&sr=1-1
Végül Nielsen-nek magyarul is megjelent a Webdesign könyve (már több kiadása van) szerintem ez is jó:
http://www.typotex.hu/?page=konyvek&isbn=978-9-639548-16-9

A saját tapasztalat az annyi, hogy legtöbbet a gyakorlatban lehet tanulni (az ELTE-s órákat is igyekszem ebbe az irányba elvinni), vagyis megpróbálod, aztán ha már látod az eredményt javítod. Ha van belső (vezetői) támogatás erre, akkor ez még könnyebb.

Címkék: alapozás

UPA2010 beszámoló

2010.05.31. 23:43 polgarp

Múlt héten az UPA éves konferenciáján vettem részt Münchenben, az UPA2010-en, ez kb a második legnagyobb usability-vel, UX-szel és hasonlókkal foglalkozó konferencia. Úgy tervezem (néhány más ígért poszt mellett) minden előadásról írok bejegyzést, egyrészről mert ha jól láttam, csak mi voltunk ott Magyarországról, másrészről, hogy magamnak is meglegyen egységesen a jegyzet.

Elöljáróban néhány általános gondolat.

  • A konferencia mottója az "Embracing Cultural Diversity" volt, ennek megfelelőn a legtöbb előadás valamilyen formában kapcsolódott a kulturális különbségek tanulmányozásához, illetve hogyan kell ezekre figyelni design-ban.
  • Körülbelül ugyanannyian beszéltek "usability"-ről, mint "user experience"-ről, bár az utóbbit inkább a designer hátterűek, az előbbit inkább a pszichológusok, computer science-sek stb. használták.
  • A legtöbbet emlegetett módszer (a usability test mellett persze) az etnográfiai megfigyelés volt.
  • Viszonylag sok előadás szólt a kvantatív adatok helyes értelmezéséről és használatáról. Azt hiszem itt még továbbra is zavar van, olyan értelemben, hogy a kvalitatívhoz képest nem tudják megfelelően kezelni a nagy mintákból eredő bizonytalanságot, cserébe a matematikai alap miatt nagyon megbízhatónak gondolják ezeket a módszereket a használóik. Talán több alapozás kéne ide.
  • Alig volt szó folyamatokról, egyáltalán nem volt szó vállalati vagy piaci érettségről (ez utóbbi lehet, hogy csak a mienkhez hasonló kis piacokon probléma)
  • Gyakorlatilag minden nagyobb IT cég képviselőjével találkoztam/beszéltem, kivéve persze Apple. Talán Google-tól voltak a legtöbben (mint nagy cégesek).
  • Az agilis fejlesztési forma teljesen elfogadott lett, mostanra sikerült hozzá alakítani több módszert, vagy újakat adaptálni.
  • Nemcsak az egyetemi hátterűek felől vettem észre a mélyebb igényt tudományos alapkutatásokra (pl. egész sokan voltak az aktuális publikációkat bemutató tutorial-on), sőt egyes cégek is saját keretből végeztek kisebb tanulmányokat.
  • A nagy eye-tracking divat kicsit leáldozóban van, ellenben a kiállítók között nagyon sokan hoztak webes tool-okat.
  • A résztvevők kb 70%-nak volt MacBook-ja, kb 60%-nak iPhone-ja, androidos telefont alig láttam.
  • A leggyakoribb jegyzetelési forma "a telefonnal lefényképezem a diákat" volt.

Végül: ha Münchenben jártok, mindenképpen próbáljátok ki a fehér sört (weisses Bier), isteni finom.

Címkék: usability upa2010

Google Usability labor

2010.04.19. 12:47 polgarp

Nagyon érdekes ez a videó a Google usability laborjáról:

 Ugyan nem sok konkrétum hangzik el, de van csomó jópofa kis apróság:

  • Az ajtóra ragasztott laminált papír zöld/piros kockával "Usability test in progress"
  • A tesztek elött jelentős időt szánnak arra, hogy csoportosan, a fejlesztőkkel közösen megfogalmazzák a kérdéseket, amikre választ szeretnének kapni.
  • A következő lépés a tesztalanyok kiválasztása, ezt a saját adatbázisuk alapján teszik, ahova önként lehet jelentkezni (http://services.google.com/inquiry/user_study)
  • A tesztalanyok a teszt után némi pénzt kapnak (amikor én itthon ilyet csináltam, kajajegyet adtunk), és aminek a nő szerint jobban örülnek: egy Google pólót.
  • A teszt alatt a megfigyelő szobában a fejlesztők is ott vannak, és a felmerülő problémákra azonnal ötletelni kezdenek, megoldásokat keresnek.
  • A tesztet online bárki nézheti a belső hálózaton kersztül.

Különösen az utolsó kettő alapján látszik, hogy a Google mennyire elkötelezett a usability / user experience irányába, ténylegesen bevonja a fejlesztőket és potenciálisan az összes többi alkalmazotatt is ebbe a folyamatba.

Ui.: Apró poén: az egyik képen még egy Atari 2600 is van a háttérben, láthatólag nemcsak díszként.

Címkék: usability videó usability teszt

Alakító és összegző vizsgálatok

2010.04.14. 16:53 polgarp

A használhatósági design során alkalmazott módszereket sokféleképpen csoportosíthatjuk attól függően hogy milyen tulajdonságukat nézzük (pl..: adatok származási helye, felhasznált modell stb.). Az egyik ilyen csoportosítás a tervezési folyamatban betöltött helye alapján lehet, beszélhetünk alakító (formative) vagy összegző (summative) vizsgálatokról. Ekkor asszerint vnézzük, hogy a keletkezett adatokat hogyan fogjuk felhasználni a termék fejlesztése során.

Az alakító vizsgálatok a fejlesztési folyamat szerves részét képezik, a céljuk az aktuális helyzet megállapítása, visszajelzés, hibák feltárása a következő iterációhoz. Ezzel a célunk a design javítása, ezt pedig iteratív újra tesztelésekkel fogjuk elérni, a változások értékelésével és újabb javaslatok megfogalmazásával. Az alakító vizsgálatokat ezért jobb minél előbb elkezdeni, és a végleges design elkészítésekor lezárni.

Mire kapunk ezzel választ:

  • Milyen lényegi használhatósági hibák találhatóak a designban?
  • Mit tudnak jól használni a felhasználók és mit nem?
  • Történt-e javulás a korábbi design verzióhoz képest?

Az összegző vizsgálatok célja a kész design értékelése, többnyire a magas szintű célokhoz képest. Összegző vizsgálatot lehet akkor is alkalmazni, ha több megoldás közül lehet választani, és össze kell őket hasonlítani. Amíg az alakítő vizsgálat inkább a design javításra szolgál, itt a kérdés, hogy bizonyos kritériumoknak megfelel-e a design avagy nem.

Mire kapunk ezzel választ:

  • Teljesültek a fejelsztés használhatósági céljai?
  • A versenytársakhoz képest hogyan teljesít a termékünk?
  • Történt-e javulás a termék korábbi verziójához képest?

Sajnos pont a héten találkoztam egy vizsgálat szervezővel, aki fentieket a vizsgálat tervezésekor nem vette figyelembe. Ezért is igen fontos egy teszt elkezdése előtt megfogalmazni és írásban rögzíteni (a teszt riportban), hogy mi a cél. A későbbiekben ehhez lehet kialakítani a méréseket és végül az elfogadási kritériumokat is.

Címkék: usability usability teszt

Van-e gyors és egyszerű elemzési módszer?

2010.03.23. 16:15 polgarp

Egyik hallgatómmal váltottam pár levelet abban a kérdéskörben, hogy van-e gyors és egyszerű elemzési módszer.

A rövid válaszom: nincs.

Vannak ugyan gyorsan és egyszerűen elvégezhető módszerek, de ezek eredménye meglehetősen általános lesz, tehát további értelmezést és munkát igényel. A legrosszabb esetben is szükséges eredményekhez valódi felhasználókat bevonni a fejlesztésbe. Azt gondolom, hogy a valódi felhasználókat nélkülöző (analítikus) módszerek alkalmazása bár hozhat jó eredményeket, de önmagában nem elég.

Végül a kérdéshez pár tipp:

  1. Ajánlom Jakob Nielsen rendszeresen megjelenő írásait: http://www.useit.com/alertbox/. Gyakran van szó olyan módszerekről, amelyeket gyorsan és viszonylag olcsón lehet alkalmazni egy-egy kérdés megválaszolására. Ráadásul (amellett hogy Nielsen usability gurunak számít) elég gyakran vannak írások elfogadhatú áru kompromisszumokról.
  2. Irányelvek. Listába felírt állítások, amelyek teljesítése növeli a usability-t. Először is: attól, hogy valaki 100%-ban teljesít egy irányelv listát, nem garantálja, hogy használható lesz az oldala! Azonban fejlesztés során kétségkívűl hasznos lehet egy vagy több ilyet ajánlani. Egy jó kiindulás lehet pl.: Nielsen kezdőlapokra vonatkozó listája: http://www.useit.com/homepageusability/guidelines.html.
  3. Kérdőívek. Egy egyszerű és akár gyors módszer is lehet felhasználói adatok gyűjtésére. De. Egyrészről vigyázni kell, kérdőívek tervezése gondosságot igényel, ha valódi adatokat akarunk kapni. Másrészről a leggyakrabban nem arra vagyunk kiváncsiak, hogy mit mondanak a felhasználók, hanem hogy mit csinálnak. Arra pedig sokkal alkalmasabb egy néhány feladatból álló használhatósági teszt, akkorcsak 5-10 perces.

A usability - mivel emberekről szól - nem ad "golden bullet"-et semmire, csak módszereket és eszközöket. Hiszen még ahol minden tisztá(bb), pl. szoftverfejlesztés, ott is rengeteg a kérdés, hát még itt, ahol az emberi tényező is szerepel.

Címkék: usability módszer

Új Magyarország.hu elemzés

2010.03.06. 22:24 polgarp

Most hétvégén elérhető az új felületü https://magyarorszag.hu/. A kockablog elég gyakran foglalkozott ezzel az elszúrtnak látszó projekttel, úgyhogy én én inkább a használhatóságra koncentrálnék.

Csak egy gyors elemzést készítettem, az expert és a guideline review módszereket alkalmazva, részletesebb eredmények több időt, pontosabb eredmények természetesen valódi felhasználói adatokat igényelnének.

1. URL, nyelv

Apróság, de örvendetes, hogy a nemzetközi nevet beírva (www.hungary.hu, sőt: www. hungary.eu) is ugyanez az oldal jön be (v.ö.: www.germany.de).

Kevésbé jó, hogy a főoldalról nem elérhető nem magyar (legalább angol) nyelv.

Nekem az is tetszik, hogy ékezetesen beírva (magyarország.hu) is bejön. Ez sem nagy dolog, de az internetes világban kevésbé járatos felhasználók is biztosabban megtalálják így.

2. Menüsor

Tetszik, hogy már itt megjelenik egy színkódolás, ami elkülönití a portál egyes részeit, bár egymástól jobban különböző szineket is választhattak volna, kicsit összefolynak.

Viszont már ránézésre is túl sok a menüpont. A legtöbb szerencsére érthető, kivéve a "189"-et, ami valójában a telefonos ügyfélszolgálat. Kérdés, hogy ez miért nem a "Kapcsolat" alá tartozik. Szintén felesleges itt a "Segítség". Nem egészen értem, hogy miért van külön a "Keresés" menüpont, amikor jobbra fent (a szokásos helyen) látható keresés mező. Most 11 menüpont van, a fenti változtatásokkal a jobban átláható, 8-as szintre csökkenne ez.

Furcsa, hogy a kezdőlap ("Magyarország.hu") almenüjébe szervezték az oldaltérképet és más, alapvetően navigációs segítséget, ezt talán szerecsésebb máshova rakni.

Érdekes kérdés lehet, hogy a "portálindex" (az összes olvasható cikk címe) mennyiben segíti a navigációt, illetve a keresett tartalmak megtalálását.

A láblécben a főmenüpontok megjelennek még egyszer, ami feleslegesnek tünik.

3. Keresés

A keresés nem működik igazán jó. A kapott eredmény időrendi sorrendben és nem relevancia szerint jön, ami egy hír portálon lehet hogy jó, itt kevésbé.

A jobb felső sarokban lévő keresődoboz is furcsa egy kicsit. A legrödülő menüben látható szűkítő feltételek esetlegesenek tünnek, és sorrend is elég esetleges (sem abécé sorrend, sem a menü sorrendje, gyakoriság szerinti sorrendnek sem mondanám.)

Nem érthető, hogy miért van egy területen a keresés és az RSS ikonja, azon kívül, hogy így néz ki jól.

A kereső képernyőn középen látható külön a "Kereső" és a "Részletes kereső", amit úgy oldottak meg, hogy a részletesre kattintva a másik becsukódik (lásd kép). Ez elég zavaró, ha új keresőkifejezést akarok beírni, folyton ide-oda kell váltani, ráadásul nem is látom, hogy mire kerestem. Igaz, a funkconalitás itt is megvan (a felső három mezőbe szétosztva), de feleslegesen bonyolítja a felületet.

A legördülő menü itt is véletlenszerű sorrendben van kitöltve.

Nem vagyok meggyőződve, hogy a baloldali szűrő menü is elég rugalmasan kezelhető, meglehetősen nagy helyet is foglal el.

4. Célcsoport szűrése

Érdekes koncepció lehetne a "Célcsoport szűrése", hogy a portál tartalmaz egy speciális élethelyzet szerinti szűrést. Csak két probléma van ezzel, egyrészről maga a célcsoport kiválasztása: túl nagy az első szintű granularitás minden rendezettség nélkül, túl sokáig tart egyenként végigolvasni az összes lehetőséget. A másik probléma maga a funkció működése: valójában csak egy speciális keresésről van szó, választás után egy kereséssi eredmény oldalra érkezünk, a további keresés lehetőség nélkül.

5. Bosszantó apróságok

Ha bárhol a kérdőjelre kattintok egy protletben, akkor a "Keresés" jön be. Ha a Keresés oldalon kattintok rá, akkor csak a Vissza gomb használatával térhetek vissza a saját keresésemhez, ha a "Tovább" gombra kattintok, akkor a "Keresés" főmenübe visz.


 Aranyos, hogy minden cikket lehet értékelni egy szavazással:

(Mellékes, de miért kell elmagyarázni, hogy az 1-es a rossz, na ezért jobb csillagokat adni, mindegy). Szavazás után viszont:

Vagyis az eredményt nem nézhetem meg. Szép. Akkor mi értelme van a szavazásnak?


Engem zavar az, hogy sok helyen, de főleg az ügyintézéssnél olyan menüpontok vannak, amelyek nem kattinthatók:

Szerintem nem szerencsés ezzel feleslegesen pazarolni a helyet és bonyolítani a felületet.


Megmaradtak a "Használom a szolgáltatást" gombok.

Két baj van velük: egyrészről nem néznek ki gombnak (inkább valami címsornak), másrészről sokkal szerencsésebb lenne a tényleges akció tartalmát ráírni (pl.: "Autópálya információ").


Gyakorlatilag minden általam megtalált legördülő menü rendezetlenül van benne, ami különösen bosszantó a hosszabbaknál, az egészet végig kellenne böngésznem, hogy megtaláljam, mi vonatkozik rám.

6. Guideline review

Csak a www.magyarorszag.hu beütésével bejövő oldalt vizsgáltam, ez számít a portálrendszer kezdőlapjának.

Irányelv rendszerként Nielsen kezdőlapokra  vonatkozó 113 irányelvét vettem alapul: http://www.useit.com/homepageusability/guidelines.html.

 Eredmény

  • Nem alkalmazható: 22
  • Alkalmazható: 91
  • Teljesíti: 68
  • Arány: 74%

Összeségében ezt nem mondanám egy rossz eredménynek, pláne, hogy ekkora portálrendszerről szó. Azonban a hiányosságok többnyire pont ebből jönnek, a kezdőlap nem megfelelő kiindulópont a további tartalmakhoz.

7. Összefoglalva

Mindent összevetve így elsőre egész jónak tünik az eredményt, bár mélyebben szétnézni most nem volt időm (a klasszikus problémám, hogy hol találom amit az APEH küldött nekem majd rövidesen az adóbevalláskor úgyis előjön).

Azért azt gondolom, hogy itt inkább hosszú távon lesz kihívás a megálmodott struktúrát megfelelően "belakni" és karbantartani. Ha én lennék a készítők helyében, akkor már most folyamatosan elemezném, hogy merre járnak a felhasználók, milyen keresőkifejezéseket használnak, és megpróbálnám gyorsan lereagálni az így feltárt hibákat.

Címkék: usability elemzés

Mentsd el (valahol)

2010.02.10. 19:23 polgarp

Annyira tud bosszantani, amikor a programozó a felhasználó kárára spórol meg pár munka percet.

Itt van például ez a dialógus ablak, amit egy programból való kilépéskor kaptam.

Oké, nem mentettem kilépés elött, kösz hogy szólsz. De.... miért kell még külön a menüben keresgélnem a mentés gombot? Miért nincs egyből itt a dialógus ablakon egy mentés gomb?

Kicsit formálisabban a fenti ablak 3-at biztosan megsért Shneiderman nyolc tervezési alapelvei közül:

  • (2) Tegyük lehetővé a felhasználók számára egyes lépések lerövidítését vagy átugrását (”shortcut”): Nem igazán van lehetőség a rövidítésre, sőt. Nagyjából csak "leokézni" tudom, hogy igen, itt problémája van a gépnek, és utána megismételni az (elfejeltett) műveletsort.
  • (5) Biztosítsunk egyszerű hibakezelést: Az egyszerű hibakezelés itt az lenne, ha a hibát a hibát bemutató dialógusablakban tudnám kezelni, nem kellene máshova elmennem, hogy megoldódjon.
  • (7) Tegyük lehetővé, hogy a felhasználó uralja a párbeszédet: Itt a gép uralja az interakciót, nincs lehetőségem azt mondani, hogy "Mégse".

Ha viszont az volt a terv, hogy ne lehessen kilépni mentés nélkül, akkor miért nem történik meg automatikusan?

Ennél legalább egy picit jobb, ami az Office-ban van:

Bár jobban örülnék, ha itt sem "Igen" lenne a válasz lehetőség, hanem "Mentés", ami jobban tájékoztatja a felhasználót a várható történésről ((3) Biztosítsunk informatív visszajelzést, a fenti alapelvek közül).

Címkék: ez elromlott

Mese a felhasználó centrikus dizájnerről

2010.02.10. 18:43 polgarp

David Travis írta ezt a szabadon letölthető (és terjeszthető) e-könyvet a felhasználó centrikus dizájnerről (The Fable of the User-Centered Designer).

A könyv inkább a régi tanmesék hangulatát idézi, ennek megfelelően nem is konkrét ismereteket közöl, hanem inkább az UCD filozófiáját, alapgondolatait ragadja meg. Mindezt olvasmányosan, kevés szakszóval, így könnyen érthető a kezdők számára is.

A könyv szerintem jól reprezentálja azt világjavító szándékot is, ami az UCD filozófiájának mélyén van, és amire a szerző is felhívja a figyelmet: hogy minél jobb legyen felhasználóknak, ezt a gondolatot, vagyis ezt a könyvet adjuk tovább másoknak is.

A történetben három résztörténet illusztrálja az UCD  három titkát:

  1. Korai és folyamatos figyelem a felhasználókra és az ő feladataikra.
  2. Tapasztalati úton mért értékek a felhasználói viselkedésről.
  3. Iteratív dizájn.

40 oldal, könnyű olvasmány, ajánlom minden érdeklődőnek.

Címkék: usability design könyv alapozás

Használhatósággal kapcsolatos meghatározások

2010.01.26. 17:18 polgarp

A használhatóság területén, talán a sokfelől érkező embereknek is köszönhetően, rengeteg féle meghatározás kering. Ezek gyakran egymást átfedve jelentenek igen hasonló dolgokat, miközben nehéz elkülöníteni a buzzword-öket a tartósabb jelentéstartalomtól.

Íme egy rövid áttekintés. Nem hivatalos definíciókat, inkább gyakorlati meghatározást adok, angol eredetivel (lévén a terület szakirodalma túlnyomórészt angol nyelvű) és rövíditésekkel.

  • Ember központú tervezés (Human Centered Design, HCD): Mindenféle  (épülettől kezdve a kenyérpirítón át a szoftverekig) ember szükségleteit figyelembe vevő tervezési folyamat. Lehet, hogy jobb szó a "központú" helyett a "centrikus".
  • Ember-számítógép interakció (Human-computer interaction, HCI, de inkább CHI-nek írják, mert így könnyebb kimondani, de a középpontban az ember, mint a számítógép használója áll): Ember és számítógép között kialakuló minden kapcsolat elemzésére szakosodott tudományág.
  • Emberi tényező (Human Factors, HF): Az emberi lehetőségek, képességek megértése sokféle környezetben, pl.: számítógép használata során, szervezeti keretek között, folyamatoknál, stb. Az ergonómiával egyenértékű fogalom, a HF-et inkább USA-ban, az ergonómiát inkább Európában használják.
    HFES definíció: Az ember és a rendszer további elemei közti interakció tanulmányozásával foglalkozó tudományos diszciplína, illetve az elmélet, elvek, adatok és módszerek alkalmazása a felhasználói felület tervezésére (design) hogy az ember kényelmét és a rendszer teljesítményét optimalizáljuk.
  • Felhasználó központú tervezés (User Centered Design, UCD): A HCD számítógépre adaptált változata.
  • Felhasználói élmény: (User Experience, UX): Mindazon tapasztalatok összessége, amit a felhasználó egy termék használata során szerez, kezdve a vásárlástól egész a kidobásig. Nemcsak a szoftverre korlátozódik, hanem a támogatásra, megvásárlására, a használattal járó életérzésre is.
  • Felhasználó élmény tervezése (User Experience Design, UXD): A UX tervezési folyamata.
  • Használhatóság (Usability): Annak mértéke, hogy adott környezetben, adott felhasználó adott feladatot mennyire eredményesen, hatékonyan és elégedetten végez el egy termékkel. Vagyis  a használat könnyűsége, az a használhatóbb, aminek a használatához kisebb edőfeszítés/befektetés szükséges. A gyakorlatban ezt nevezik "felhasználóbarát"-nak a slendriánul fogalmazók.
  • Használhatósági tervezés (Usability engineering): használható szoftver előállításának (mérnöki) munkafolyamata.
  • Információ-ergonómia (Information ergonomics): Általában az információ befogadásának és az információközlésnek az emberi tényezőivel foglalkozó tudomány, ill. az emberi tényezőit figyelembe vevő gyakorlat.
  • Információépítészet (Information Architecture): Az információ elrendezése (struktúra, hierarchia) és navigálás tartozik ide.
  • Információvizualizáció (Information Vizualisation): Az információ megjelenítése olyan formában, hogy az megkönnyítse az információ értelmezését. Grafikonok, diagrammok, de pl.: a térkép is ilyen.
  • Interakciódizájn (Interaction Design, IxD): A számítógép vagy más eszköz használatát az ember szempontjából használható tervezési terület, amely leginkább a műveletekre épít.
  • Szoftver-ergonómia (Software ergonomics): Inkább az európai akadémiai szektor által használt fogalom, a használhatósággal vagy kicsit tágabban a HCI-vel megegyező fogalmat takar. Utal a terület ergonómiai gyökereire is (szemben a használhatóság számítógépes vagy a kognitív területek pszichológiai eredetével). Magyarul rövidítés lehet a Szofterg, Szerg is.
  • Vizuális tervezés (Design): Amit a grafikusok csinálnak Mac-en, Photoshop és Illustrator segítségével.

Ha találok jobb magyar megfelelőt / kimaradt meghatározást, akkor frissítek.

UPDATE: 2010. 01. 28.: Köszi @HercegfiKaresz-nek a kiegészítésekért, javításokért.

UPDATE: 2010. 02. 10.: Központú -> centrikus

UPDATE: 2011. 03. 22.: Emberi tényező Human Factors and Ergonomics Society (HFES) definíció

UPDATE: 2011. 04. 01.: Használhatóság meghatározásában: "Szoftver" helyett "Termék". Ez jobb fordítás, és a gondolathoz is jobban illeszkedik.

Címkék: alapozás

Felülírjam-e de a mit?

2010.01.25. 16:58 polgarp

Ma kaptam a következő kérdést egy programtól file tömörítgetés, pakolászás közben:

A kérdés a következő: mit takar az "All" gomb? "Yes to all"? Mert ebben az esetben nem nagyon szeretném kipróbálni, ha véletlenül ezt nem akarom. Sőt, mit tegyek, ha pont "No to all"-t szeretnék? Mert ilyen lehetőség meg pont nincs.

Jelen esetben sokkal szerencsésebb lett volna egy másmilyen cimkézés is, pl így:

Ebben az esetben egyértelmű, hogy melyik gomb mit jelent, nem kell az egyébként alig látható kérdést keresgélni. A gombon olvasható szöveg közelebbi kapcsolatban van a tényleges akcióval. (Persze ennél is lehetne jobb példát adni.)

Én talán power-usernek számítok, de file másolásoknál néha szeretek még több opciót látni:

Bár itt a gombok cimkéje jobb, szerintem a kérdés is jobban meg van fogalmazva (nincs felesleges még egy sor), viszont már túl sok a gomb, elsőre kicsit nehéz átlátni. Pláne, hogy a "Cancel" (Nem ezt akartam!) kifejezetten eldugott helyen van.

Tanulság: gombok (és általában minden akciót kiváltó elem) esetében kerüljük az általános cimkéket (Igen, nem stb.), és inkább az akció konkrét tartalma szerepeljen.

Címkék: ez elromlott

süti beállítások módosítása