Tegnap voltam egy előadáson: Vitályos Gábor: Használhatóság - egy új szakterület, egy kis beszámoló róla.

Bevallom a cím és a tartalom alapján volt bennem egy enyhe előítélet. Bár akadnak definiálási problémáink, de a használhatóság fogalma és a szemlélete elég jól meghatározott, illetve a szoftveres részen is 40-50 éves múltra tekintve (nem is beszélve a tágabb értelemben vett információ ergonómiáról), ezért kicsit meglepő a cím. Végül mondhatnám, hogy nem csalódtam, de ne szaladjunk előre.

Az előadást én három fő gondolati részre bontanám: volt egy bevezető rész az előadás scope-járól ezután példák végül a "Usability Reference Model" mint megalapozás jellegű. Bár a meghívóban volt szó legújabb kutatások bemutatásáról, erre végül nem került sor.

Eredetileg készítettem gondolati térképet az előadásról de tekintve a téma "érdekes" megközelítését inkább csak pár megjegyzést írnék le.

Scope. Elhangzott egy felosztás rutinfeladatokra és nem rutinfeladatokra, illetve ez utóbbit tovább osztotta "Populáris világra" és "Professzionális világra" mondván, hogy nem foglalkozik a rutinfeladatokkal (mert a modell nem vonatkozik rá) és a populáris világgal (mert ez kevésbé fontos). A rutinfeladatokra azt mondta, hogy ezek közé tartozik pl az orvosi rendszerek, vagy repülés szerelés, beépített rendszerek. Itt már kicsit meglepődtem, lévén pont azokban a rendszerekben kiemelten fontos a használhatóság, ahol biztonsági kockázat és emberi interakció van, konkrétan minden orvosi felhasználás ilyen. Kifejezetten szigorú szabványoknak kell megfelelni használhatóság részéről, amennyiben az ember egy orvosi terméket akar piacra dobni, hogy az emberi hibázás lehetősége minimalizálva legyen.

Ami a populáris (szabadidős), professzionális (nem szabadidős, pl.: közszolgáltatások) világot illeti, még ha egyet is értenék hogy a szoftver termékeket lehet és értelmes e szerint felosztani akkor sem tudom elfogadni, hogy a populáris alkalmazásoknál nem kell használhatóságról beszélni, hiszen ahol azt szeretnénk hogy más emberek is használjanak valamit (akár üzleti érdekből, akár lelkesedésből hozunk létre valamit), ott van helye a használhatóságnak. Sőt tágabb értelemben a használhatóság, mint az emberi minőség növelése minden élethelyzetben elérendő cél.

Az elektronikus közszolgáltatások terén katasztrofálisak a használhatósági viszonyok - ebben legalább egyetértünk. Ugyanakkor szerintem azt is látni kell hogy a sokkal mélyebb, rendszerszintű problémák és funkcionális hiányosságok vannak amikkel előbb meg kéne küzdeni (elég csak a magyarorszag.hu helyzetére gondolni, a kockablog rendszeresen beszámol róla, de ide tartozhat Rung András múltkori posztja, "Sci-fi marad az ergonomikus önkormányzati honlap?" ).

Példák. A példák nem voltak túl jók, inkább csak néhány kiragadott részlet, amelyek egy-két irányelvet sértettek meg (pl.: nincs tooltip, rossz színek stb.). Ráadásul hiányzott az a gondolkozás, hogy mi a célja ennek a honlapnak, pl.: egy iskolai honlap esetén valóban lehet "ügyfelekről" beszélni. (Pont az iskolai honlap kapcsán hangzott el az, hogy bár a gyerekek értik, de nem jól átlátható bárkinek. Ha az iskola honlapjának az a célja, hogy a gyerekeknek közöljön információkat, és a gyerekek átlátják, akkor nincs probléma, hiszen mindenkinek nem lehet tervezni.)

Modell. Először is a fogalomról. Referencia modellt többnyire rendszermérnökök szoktak készíteni, amelyhez képest történik a konkrét megvalósítás. Természetesen a használhatóság esetén is beszélhetünk modellről, de nagyon fontos hogy ezek a modellek mindig tartalmazzák az embert, mint alrendszert, hiszen a használhatóság mindig csak a használóval együtt értelmezhető. (Modellekről, szemléleti keretekről: Dr. Izsó Lajos, Dr. Antalovics Miklós: Bevezetés az információ-ergonómiába, BME, 2000, 5-14. oldal). Más használhatósági modellek inkább folyamat szemléletűek és a megvalósításra koncentrálnak (pl. a képesség-érettség modellek). Végül a használhatóságról beszélhetünk, mint egy minőségi keretről, mint a szoftver/rendszer minőség részéről (ISO 9126). Ennek fényében egy pusztán rendszermérnöki, elemeket tartalmazó keret elhibázottnak tűnik (és nem mellesleg én még nem találkoztam olyan szakirodalommal amiből hiányzott volna az emberi tényező, de legalábbis a használó adott környezetben történő értelmezése).

Ami magát a modellt illet a névből következően is elsősorban a rendszer elemeiről szólt: adatok, adatstruktúrák, munkafolyamatok. (Az olyan apróbb tévedésekről, mint az érzékelés és észlelés összetévesztése nem írok.) Ami a modell felépítésénél leginkább szembement az uralkodó használhatósági gondolkozással, az a felépítés iránya. Az ember-központú tervezés, és általában bármelyik hasonló módszertan először az emberi hasznosságot vizsgálja, majd ezután építi fel a rendszer további elemeit (a kezelőfelülettől kezdve), míg a bemutatott modell alulról indult, és a rendszer atomi elemeiből építette fel az egész rendszert. Azt gondolom ez a rendszerek tervezésnek egy jó megközelítése, de ugyanakkor a használhatóságot nem lehet részekből felépíteni. Úgyis mondhatnám, hogy az emberi tényező megköveteli (legalább részlegesen) a holisztikus szemléletet. Pusztán használható oldalakból nem következik, hogy az egész weblap használható lesz.

Talán ezért, az emberi tényező szerepe miatt sem készült eddig ilyen (elem alapú) referencia modell, a szakterületen elterjedt minden megközelítés inkább a folyamat alapú, hiszen minden felhasználó, feladat és környezet más, nem lehet egy általános modellnek megfelelni, csak az adott körülményekhez megfelelő design-t létrehozni. Ez az használhatóságban megjelenő iteratív gondolkozás alapja is.

Zárszóként nem sajnálom, hogy tegnap elmentem erre az előadásra, érdekes volt látni egy erősen rendszermérnöki megközelítését a használhatóságnak. Ugyanakkor nem látom, hogyan lehetne az ott elhangzottakat akár a napi munka, akár a kutatás-fejlesztés során hasznosítani.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.