Gépélmény

Ha valami elkezd megjelenni a mainstream képregényekben is, akkor biztosak lehetünk benne, hogy az a valami immáron a szélesebb nyilvánosság előtt is ismert fogalom, sőt egyenesen a popkultúra részévé kezd válni.

Az egyik legutóbbi Vasemberben (Iron Man: Titanium #1) látható az alábbi jelenet:

A hős Vasember éppen a robotikus roszfiúkat lövöldözi halomra. Eközben titkárnője, Pepper Pots habfürdőzik és a rosszfiúktól elvett okostelefonnak látszó tárgyal próbál meg főnöke segítségére sietni. És itt hangzik el a megjegyzés: "Pillanat... a rosszfiúk programozóinál láthatólag nem élvez elsőbbséget a felhasználó barátság." (Bezzeg ami8ket mi szoktunk használni.) A végén (de legalábbis a négy részes sorozat utolsó számára) persze minden jóra fordul, rosszfiúk legyőzve, előre a végtelenbe és tovább.

Az egész sztoriból két tanulságot is levonhatunk: egyrészről a szuperhősök által írt és használt programok felhasználóbarátak, míg a rosszfiúk programjai nem. És mivel a a szuperhősök (végül mindig) legyőzik a gonoszokat, ezért azt is kimondhatjuk, hogy a jó használhatóság végül legyőzi a rossz használhatóságot. Másrészről ez mutatja a használhatóság értékét: a jóknak be kell fektetni, ha végül győzni akarnak.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.